MTB 29"

MTB 29” avagy hegyikerékpárok tulajdonságai

Az országútit követő legklasszikusabb kategória az MTB, amely nevéből adódóan hegyre, terepre hivatott. Persze ez nem azt jelenti, hogy aszfalton nem állná meg a helyét, csupán a legjobb, ha ösvényeken, dimbes-dombos utakon gurul, kihasználva a szinte kötelező első teleszkóp, kerékméret (szélesség és átmérő), valamint vázgeometria nyújtotta előnyöket.

MTB vázak acéltól az alumíniumon át a karbonig

Nem versenyzői szinten persze, de MTB-k esetében a súly nem a legfontosabb szempont. Egy hegyi kerékpár váznak strapabírónak, keménynek és megbízhatónak kell lennie, mintsem pehelynek. A mászáshoz és/vagy leejtőzéshez fejlesztett vázgeometriák így a súlyelosztásban is komoly szerepet játszanak, illetve a gyártók anyagon belül is más-más tömeget hoznak ki a vázakból. Így lehet például a legelterjettebb alumínium váz nehéz és könnyű, teherbíró, időtálló, a legtöbb esetben örökéletű. A drágább darabok viszont már karbonból készülnek, hogy minden tekerés sportértéke maximális legyen.

MTB váltók, hajtások, áttétek

A hegyi kerékárok alapból feltételezik a hosszabb-rövidebb felfelé „mászást”, amelyet strapabíró váltó, nagyobb áttét és az ennek megfelelő hajtás tesz lehetővé. Pontosan ezért az MTB-k esetében a legmagasabb a fokozatszám, általában 21 sebességes modellekből gyártják a legtöbbet (elől 3, hátul 7 tárcsával), de egyre elterjettebbek (és drágábbak) az elől 1szeres, hátul pedig 11 vagy 12 tárcsás hajtások. Utóbbit a SRAM fejlesztett ki és az NX, GX rendszerekben köszön vissza, de már a Shimano Deore XT is próbál lépést tartani az újítással. A legtöbb MTB ettől függetlenül Shimano váltóval van szerelve, kezdve a belépő Tourney, Acera, Altustól a Deore, Deore XT és XTR váltókig, szettekig.

Fékek, hegyi kerékpárokra MTB specializálva

A kerékpározásban először az MTB modelleknél jelent meg a tárcsafék, amely nem véletlen. Egy robosztus, 29” colos kerékmérettel megáldott hegyi kerékpárt megállítani dimbes-dombos leejtőn, sarasan, nedvesen, nem éppen könnyű feladat. Kell hát a fékerő, amely kisebb-nagyobb tárcsával és fémes vagy organikus fékpofával adagolható stílustól, leejtőtől függően. Ha már tárcsa, általában 4 mérettel szerelik felhasználástól függően a gyártók az MTB bringákat: 140, 160, 180 és 203- milliméter átmérővel. Univerzalitása miatt gyakori az elől-hátul 160 mm-es kialakítás, de erősebb downhill leejtőzésnél nem ritka a 180 és 203mm sem. Érdekesség, hogy a váltóknál említett Shimano Deore XTR, mint a japán gyártó MTB váltóinak csúcsa, azonos névvel fémjelzett, 140mm-es tárcsát, fékszettet dobott piacra, mivel egyre több profi használja ezt a méretet.

Tárcsaféken belül is nagy a szórás, de alapból megkülönböztethetünk mechanikus és hidraulikus fékeket, melyek szintén kategóriától függően oszlanak meg, kezdve a mechanikustól a 4 dugattyús hidraulikusig.

MTB Teleszkóp(ok)

MTB kategórián belül vannak az úgynevezett „merevfarú” hegyi kerékpárok, amelyek első teleszkóppal vannak ellátva és az „összteleszkóposok”, amelyek az első csillapítás mellett hátul is mozgatják a vázat. Utóbbi már drágább modellekre érvényes és a hobbi szintnél magasabb felhasználására ajánlott, viszont mindkettő esetében igaz, hogy terepen, főleg lefelé, nagy szolgálatot tesznek a bringásnak. Mint minden alkatrésznél, itt is határ a csillagos ég, de MTB-k esetében 100mm mozgás a bevett, ennél persze mehetünk feljebb, egészen 200mm-ig, de ez már az extrém kategória.

29” colos MTB-k a Berguson kínálatában

Kerékméret alapján különböztetünk meg 26”, 27,5” és 29” colos MTB-ket, melyeknek vannak előnyei pro-kontra, de tény, hogy a leggyorsabb és legjobban tapadó a 29”-os. Nagy, robosztus megjelenésével azonnal hegyre kívánkozik. A Berguson-nál nem kevesebb, mint 100 darab kerékpár közül lehet válogatni csak a 29”-os kategóriában, gyártónként külön modellpalettákkal, így megtalálható számos Kellys, Cube, Ghost, Merida, Kross, KTM, GT, CTM hegyi kerékpár, de egy-egy Haibike és Kona bringa is szembe jöhet.

Mászás és csapatás – hegyre fel és hegyről le

A mountain bike azért is lett a legelterjettebb kerékpártípus, mert szinte nincs az az útviszony, amin ne gurulna végig. És itt a hangsúly a végigguruláson van akár fel, akár le. Egy erdei ösvényen, fák és bokrok között suhanva, adrenalinlökettel a kéz-láb-fejben csapatva és szelve a métereket, kilométereket, határ csak a következő csúcs lehet. Leszállni nem lehet, csak tekerni, tekerni, aztán pedig leejtőzni a végletekig. A legjobb benne, hogy mindezt földutakon, sőt, még aszfalton is lehet, de az érzés, ahogy biztonságban, széles kerekekkel, teleszkóp(ok) segítségével, uralva az éppen aktuális terepet gurul az MTB, semmihez sem hasonlítható.